Megéri „csalni”? Gondolatok a csaló ismétlésekről.

SPEEDFIT | 2018.01.12 16:53

Edzői munkám során naponta több, stúdiónkba látogató vendég munkáját van szerencsém megfigyelni

 

Megéri „csalni”? Gondolatok a csaló ismétlésekről...

Túlzás nélkül megállapítható, hogy döntő többségük az egyes gyakorlatokat technikailag inkorrekt formában hajtja végre. Fekvenyomáskor törzsükkel „hidat ívelnek”,  s a rudat mellkasukról „megpattintva” juttatják végső helyzetbe, oldalemeléseknél karjaikat túlzottan behajlítva lendületből rángatják felfelé a súlyzókat, karhajlításoknál pedig felsőtestüket ingáztatva „ gyors mellre vételt” csinálnak, bicepszeik megdolgoztatása helyett. S ez csak a jéghegy csúcsa...

A fent ismertetett helytelenségek nem keverendők össze az úgynevezett csaló ismétlésekkel, melyeknek pontosan meghatározott helyük van a testépítés és fitnesz módszertanában. Az elméleti háttérről röviden annyit, hogy az 1950-es években két amerikai „edzőguru”, Joe Weider és Bob Hoffmann csatázott módszereik „feljebbvalóságával” kapcsolatosan.

Hoffmann a precízen, lassan végigvezetett mozdulatsorok mellett érvelt, melyek a megdolgoztatott izmok szinte valamennyi rostját kimerítik, míg Weider a tudatos csalást preferálta azzal, hogy ennek segítségével nagyobb súlyok használhatók,  melynek eredményeként  nagyobb és erősebb  izmokat tudhatunk magunkénak.

Ma már tudjuk, hogy a maga módján  mindkét félnek igaza volt, s akkor járunk el bölcsen, ha időről időre „csalunk” edzéseink során. Hogyan tegyük mindezt? A legfontosabb, hogy  megértsük: A „csaló technikát” tudatosan azért használjuk, hogy izmaink munkáját nehezebbé tegyük, ne  megkönnyítsük!

A karhajlítások példájánál maradva: a gyakorlat pozitív fázisának alsó harmadában (amikor  a súlyzót felfelé húzzuk) törzsünket picit(!) hátradöntve a legnehezebb ponton „átsegítjük” a súlyzót, majd  a negatív fázist( a súlyzó leengedése) lassan, teljes kontroll mellett hajtjuk végre.

Végül egy igaz történet. Amikor egyik vendégünknek-aki katasztrofális technikával edzett- elmagyaráztam a csalás módszertanának elméleti és gyakorlati tudnivalóit, csak mosolyogva legyintett azzal, hogy megnézte XY profi tréningjéről készült felvételt, ahol a „nagy ember” is csalt, súlyzókat rángatott, dobált. Ez valóban így történt, két fontos  dolog ugyanakkor elkerülte a kedves vendég figyelmét.

Az egyik, hogy XY profi mindent tud az izmai működéséről, s kis túlzással élve fejen állva is bármikor, bárhol teljes értékű edzést tud végezni, izmait a totális kimerültség állapotába juttatva. A másik, hogy XY profi kivételes genetikai adottságokkal rendelkező sportoló, akinek az izmai gyakorlatilag” bármire” növekedéssel reagálnak, legyen az az átlagember számára helyes vagy helytelen.

Végső következtetés: Olykor megéri edzés közben„csalni”, ám tudni kell a „mikéntjét”!


Bögi Viktor -Személyi Edző