Felülbírálhatod a kövér géneket!

SPEEDFIT | 2019.12.02 18:29

Tudományos eredmények szerint 49 gén határozza meg a hasi zsír mértékét. Így vedd át az irányítást!

Már pompásan kerek a feneked, nagy a felkarod körmérete, de a hasad csak nem akar lemenni, bármilyen keményen is dolgozol? Frusztráló érzés, sokan ismerik, de vajon miért van ez? A genetika erős meghatározó tényező.

Családokat vizsgáló tanulmányok összegzik, hogy a hasi zsír mennyisége mennyire „öröklött” tényező: a legalapvetőbb alkati tulajdonságok öröklődnek, melybe az is beletartozik, hogy hová és milyen mértékben raktározod a testzsírt.

A kóros mennyiségű hasi zsír kialakulásának a kockázatát örökölhetjük anyái vagy apai ágról, vagy mindkettőről.

Amennyiben egy szülőtől örökölsz ilyen jellemzőket, az emeli a kockázatát a túl sok hasi zsír megjelenésének, amennyiben mindketten rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal, akkor nagyon magas a kóros mértékű hasi zsír kialakulásának kockázata. (Tudtad, hogy ma már otthon elvégezhető DNS-teszttel is kiderítheted, hogy rendelkezel-e ilyen génekkel?)

Sajnos nem egy-két gén határozza meg a rizikófaktor nagyságát. Negyvenkilenc ilyen génről tud ma a tudomány. Tizenkilenc gén megnyilvánulása erősebb nőkben, ezek hormonok által vannak befolyásolva. Ilyen hormon pl. a kortizol, melyet stresszt kiváltó hormonként ismerhetsz.

A kortizol magas szintjének köszönhetően nő az esélye annak, hogy drasztikus változás álljon be az alakodban.

Amikor szervezeted stressz alatt van, tested kortizolt szabadít fel, mely kiugrasztja a zsírt a test zsírraktáraiból, ami ezután a véráramon keresztül energiát ad a májnak, vagy más szerveknek ebben az állapotban. Ezután a fel nem használt zsír újra raktározódik, elsősorban a hasban.

Függetlenül attól, hogy te alma-alakkal születtél-e vagy sem, vagy csak a stressz zavart bele a derékvonaladba, ez az állapot nem megfelelő étkezési szokásokkal párosulhat, melyek még keményebbé tehetik a fogyást. Kutatók arra jutottak, hogy a hasi zsír mennyiségének növekedése zavart kelthet azokban a jelekben, melyek éhségérzetet váltanak ki az agyunkban, ez pedig túlfogyasztáshoz vezethet.

Ezek hallatán úgy tűnhet nincs remény, azonban van lehetőség a változtatásra. Egyszerűen csak más stratégiára és valószínűleg több munkára van szükséged, ahhoz képest, aki látszólag áldásos genetikával rendelkezik.

Az edzés csökkenti a kortizol szintjét, és javítja annak érzékenységét, azaz kevesebb hormont szabadít fel testünk, így annak szintje gyorsabban normalizálódik.

Egy ikerpárokkal foglalkozó követéses vizsgálatból kiderült, hogy az ikreknek az a tagja, aki napi 30 percet töltött fizikai aktivitással, pl. gyaloglással, annak derékbősége átlagosan 8,4 cm-el volt kisebb az inaktív taggal szemben, jelezve, hogy életmódunk nyilvánvalóan csökkenti az akár genetikailag magas rizikófaktorral rendelkező tulajdonság előfordulásának esélyét.

A genetikailag kódolt rizikófaktoraid ellen is tehetsz az életmódoddal, előfordulhat azonban, hogy a dolgod nehezebb lesz, mint annak, aki kedvezőbb génállománnyal rendelkezik e tekintetben.

Ilyen esetben ezt az edzésmódszert ajánljuk figyelmedbe:

HIIT edzés:

https://www.speed-fit.hu/posts/show/7097/szalkasitas_sajat-testsulyos_gyakorlatokkal
http://www.speed-fit.hu/posts/show/6319/hiit_edzes_de_mi_is_az

 SPEEDFIT Team