{"id":7820,"date":"2012-11-29T17:28:15","date_gmt":"2012-11-29T17:28:15","guid":{"rendered":"http:\/\/www.speed-fit.hu\/tenyleg-karos-a-voros-hus\/"},"modified":"2012-11-29T17:28:15","modified_gmt":"2012-11-29T17:28:15","slug":"tenyleg-karos-a-voros-hus","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.speed-fit.hu\/tenyleg-karos-a-voros-hus\/","title":{"rendered":"T\u00e9nyleg k\u00e1ros a v\u00f6r\u00f6s h\u00fas?"},"content":{"rendered":"
Miközben több olyan étrend is létezik, amelyek ajánlásai alapján húst kell enni hússal, folyamatosan jelennek meg tanulmányok, amelyek a vörös húsok kockázataira hívják fel a figyelmet. A Scientific American<\/a><\/em> ismeretterjeszt\u0151 magazin megpróbált rendet teremteni az ellentétes nézetek között.<\/span><\/p>\n Sokat köszönhetünk a vörös húsoknak<\/strong><\/span><\/p>\n Tény, hogy hús nélkül az emberiség ma nem tartana ott, ahol tart. Az evolúcióbiológusok szerint körülbelül 6 millió éve, az ember és a csimpánz közös \u0151sér\u0151l való leválás idején \u0151seink még csak gyümölcsöt és leveleket rágcsáltak, valamint termeszeket kóstolgathattak.<\/span><\/p>\n Az ember\u0151sök által elfogyasztott els\u0151 húsok a ragadozók által meghagyott zsákmányokból származtak. Az els\u0151 k\u0151eszköz, amelynek segítségével le tudták metszeni a húst a csontról, hárommillió évvel ezel\u0151tt készülhetett. T\u0171zön sütni-f\u0151zni 400 ezer éve kezdett az ember, az els\u0151 húsdarabot pedig 200 ezer éve t\u0171zte k\u0151 lándzsája hegyére.<\/span><\/p>\n A rendszeres húsevés és a f\u0151tt étel megváltoztatta \u0151seink szervezetét. Kisebbek és kevésbé hegyesek lettek a fogaik, a bélrendszerükön belül a féregnyúlvány elsorvadt, a vastagbél viszont hosszabbá vált. Az energiadús ételek hatására agytérfogatuk háromszorosára n\u0151tt.<\/span><\/p>\n Húsz éve még egyértelm\u0171en károsnak vélték a vörös húst<\/strong><\/span><\/p>\n Ma, Japánt kivéve, a fejlett országokban az els\u0151 számú fehérjeforrás a hús. A becslések szerint a Föld húsfogyasztása 2030-ra eléri az évi 376 millió tonnát. A húsellenz\u0151k szerint az, hogy \u0151seink egykor hogyan táplálkoztak, nem lehet érv a húsfogyasztás mellett, mivel a mai ember mozgásszegény életmódja nem vethet\u0151 össze az \u0151semberével, aki számára a vadászat volt az egyetlen lehet\u0151ség a túlélésre. Azaz érvelésük szerint a mai ember életmódjához képest eszik túl sok húst. De ehetünk-e annyi húst, ami már káros az egészségre?<\/span><\/p>\n Húsz évvel ezel\u0151tt a táplálkozástudósok nagy része a kérdésre "igennel" felelt volna. A vörös húsok és a bel\u0151lük készült bacon, tarja, hamburger telítettzsírsav-tartalma ugyanis kiugróan magas. A telített zsírsavak lebomlása során többek között koleszterinmolekulák keletkeznek, amelyek az érfalon letapadva csökkentik annak rugalmasságát, és ezáltal növelik a szívinfarktus és a stroke kockázatát.<\/span><\/p>\n Ma már finomodik a megítélése<\/strong><\/span><\/p>\n Az utóbbi id\u0151ben azonban egyre több kutató kérd\u0151jelezi meg a vörös húsok és a szív- és érrendszeri betegségek közötti ok-okozati kapcsolatot. A kutatások szerint ugyanis a különféle kémiai eljárások, amelyeken a feldolgozott hústermékek átesnek, nagyobb veszélyt jelentenek az egészségünkre, mint a telített zsírsavak.<\/span><\/p>\n A dietetikusok egyre inkább hangsúlyozzák azt is, hogy annak megállapítására, hogy valaki mennyire étkezik egészségesen, az egész étrendet kell vizsgálni, nem pedig egyes kiragadott ételeket. Például hiába hagyja el valaki a vörös húsokat, ha ugyanakkor megn\u0151 a pizza-, a fehér kenyér- vagy a jégkrém-fogyasztása, nem lesz egészségesebb.<\/span><\/p>\n Az elmúlt évek két legnagyobb, a vörös húsok kockázatait feltáró kutatást az amerikai Harvard Egyetemen végezték.<\/span><\/p>\n Az els\u0151 kutatásba<\/a> 120 ezer embert vontak be, és a férfiaknál 22, a n\u0151knél 28 év volt a vizsgálat id\u0151tartama. A kutatás eredményei szerint a vöröshús-fogyasztás egyértelm\u0171en magasabb szív- és érrendszeri kockázattal jár, illetve n\u0151 a daganatos betegségek kockázata is. Már ebben a vizsgálatban is megállapították, hogy a kockázatok egyértelm\u0171en magasabbak voltak a feldolgozott hústermékek esetében. A vizsgálat szerint napi plusz egy adag vörös hús körülbelül 13 százalékkal növeli a halálozási kockázatot, ugyanez az érték feldolgozott hústermék esetében 20 százalék. A kutatócsoport azt is kiszámolta, hogy ez mit jelent élettartamra nézve: számításaink szerint napi plusz egy adag (lásd keretes írásunkat) vörös hús egy évvel csökkenti a várható élettartamot. (Azaz egy 30 éves európai férfi el\u0151tt átlagosan nem 41, hanem csak 40 év áll haláláig.) Összehasonlításképpen: a rendszeres dohányzás több mint tíz évvel mérsékli.<\/span><\/p>\n A vizsgálatban továbbá megállapították, hogy a vöröshús-fogyasztás egészségre gyakorolt pontos hatását nehéz megállapítani, mert jellemz\u0151en a vöröshús-rajongók körében az átlagnál magasabb a dohányozók aránya, az átlagnál több alkoholt fogyasztanak, valamint az átlagnál kevesebbet mozognak.<\/span><\/p>\n