{"id":8726,"date":"2010-03-11T16:21:50","date_gmt":"2010-03-11T16:21:50","guid":{"rendered":"http:\/\/www.speed-fit.hu\/a-dohanyzasrol-i-resz\/"},"modified":"2010-03-11T16:21:50","modified_gmt":"2010-03-11T16:21:50","slug":"a-dohanyzasrol-i-resz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.speed-fit.hu\/a-dohanyzasrol-i-resz\/","title":{"rendered":"A doh\u00e1nyz\u00e1sr\u00f3l I. r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"
\n \u0150sid\u0151k óta ismert, hogy egyes meggyújtott vagy izzó növény füstjét beszívjuk, akkor vagy élénkít\u0151, vagy ellenkez\u0151leg, kábító hatást érünk el. A dohányzás szokását Európában az indiánoktólvették át. Feltehet\u0151en el\u0151szörKolombusés társai láttak pipázó indiánokat.<\/span><\/span><\/div>\n
\n  <\/span><\/span><\/div>\n
\n Hazánkban, állítólag a XVI. századmásodik felében, atörök hódoltsággalterjedt el a dohánytermesztés.<\/span><\/span><\/div>\n
\n A dohány nagyüzemi termesztése 1612-ben kezd\u0151dött. A növény elfüstölése hamarosan a kor divatos szokása lett.<\/span><\/span><\/div>\n
\n  <\/span><\/span><\/div>\n
\n  <\/div>\n
\n A cigeretta káros összetev\u0151i ( dohányfüst részei):<\/b><\/span><\/span><\/div>\n
\n  <\/span><\/span><\/div>\n
\n Nikotin<\/b><\/span><\/span><\/div>\n
\n Tulajdonképpen ez az anyag felel\u0151s a függ\u0151ség kialakításáért. Dohányzás során a tüd\u0151be, onnan a vérbe, majd az agyba jut.<\/span><\/span><\/div>\n
\n A nikotinnak számos káros hatása van. Leglényegesebbek a vegetatív idegsejtekre (bels\u0151 szervi m\u0171ködéseket szabályozó sejtek), az ideg-izom átmenetre (ahol a mozgatóideg kapcsolódik ahhoz az izomhoz, amit mozgat) és a központi idegrendszerre (az agyra) kifejtett hatása. Az ideg-izom átmenetre<\/u> kifejtett hatását inkább csak mérgezés során lehet tapasztalni.<\/span><\/span><\/div>\n
\n Hatása eleinte serkent\u0151, majd mintegy kihasználva minden serkentési lehet\u0151séget bénítja az izmokat.<\/span><\/span><\/div>\n
\n  <\/div>\n
\n Viszont ami számunkra igazán fontos és ami miatt a dohányosok élnek vele az a központi idegrendszerre<\/u> (=agy) kifejtett hatása. Itt is jellemz\u0151 a kett\u0151s serkent\u0151 majd bénító hatás. Felszabadít különféle hírviv\u0151anyagokat, amelyek az agy különböz\u0151 pontjain különböz\u0151képpen hatnak. Amit ebb\u0151l észrevesz, aki dohányzik: eleinte enyhe serkent\u0151 hatás (éberebbnek érzi magát a használó), majd gátló hatás, stresszoldás,feszültségcsökkentés.<\/span><\/span><\/div>\n
\n
\n A nikotin valójában méreg, halálos adagja 20-60 mg. Nézzük csak: egy cigaretta 2 mg-os nikotintartalmának mondjuk 50 %-a kerül a füstbe, az 1 mg, ennek mondjuk 50%-a felszívódik, az 0.5 mg cigarettánként. Akkor ötven db cigarettából már be lehet vinni egy halálos adagot.<\/span><\/span><\/div>\n
\n Vagyis egy er\u0151s dohányos a halálos adag többszörösét juttatja be naponta a szervezetébe. Hogy miért nem hal akkor meg? <\/span><\/span><\/div>\n
\n Egyrészt azért, mert a szervezete hozzászokik az egyre nagyobb nikotinmennyiséghez, emiatt lesznek majd leszokáskor elvonási tünetei. Másrészt viszont azért nem, mert nem egyszerre juttatja be a szervezetébe ezt a mennyiséget, így a nikotin egy része már kiürül, mire az új cigi nikotintartalma felszívódik.<\/span><\/span><\/div>\n
\n  <\/span><\/span><\/div>\n
\n CO<\/b><\/span><\/span><\/div>\n
\n A szénmonoxid a tökéletlen égés során keletkezik. Mérgez\u0151 gáz. A mérgezés alapja, hogy a vérben az oxigénszállító molekulához, a hemoglobinhoz köt\u0151dik. A köt\u0151dése sokkal er\u0151sebb az oxigénénél, ezért sokkal tovább a kötésben marad, és megakadályozza ezzel a megfelel\u0151 oxigénszállítást. CO mérgezés tünetei<\/u>: Fejfájás, hányinger, szemkáprázás, nagyfokú gyengeség, összeesés. Súlyos mérgezésnél szapora légzés, pulzus, eszméletvesztés, görcsök jelentkeznek, A mérgezés ellenszere az oxigén.<\/span><\/span><\/div>\n
\n  <\/span><\/span><\/div>\n
\n Kátrány<\/b><\/span><\/span><\/div>\n
\n A kátrány az égés során keletkez\u0151 anyagok sokaságát jelenti. Ez a füst alkotóeleme, tehát a dohányzás során a tüd\u0151be bejut és ott lerakódik. Ezért ez felel\u0151s a rákkelt\u0151 hatásért, de emellett a lerakódott kátrány számos más elváltozást is okoz a tüd\u0151ben. Egyes számítások szerint egy, napi 20 szálat elszívó dohányos ember tüdejében 10 év alatt 2 kg kátrány rakódik le.<\/span><\/span><\/div>\n
\n  <\/div>\n
\n Ha most abbahagyod… <\/b><\/span><\/span><\/div>\n