A testmozgás a DNS változásain keresztül javítja az egészséget

Bár széles körben ismert, hogy a rendszeres testmozgás gyakorlatilag minden krónikus betegség kockázatát csökkenti, a mechanizmusok még nem teljesen ismertek. A Koppenhágai Egyetem tudósai most felfedezték, hogy a testmozgás jótékony hatása részben a DNS szerkezetének változásából eredhet. Ezeket a változásokat „epigenetikai” változásoknak nevezik.

A DNS az összes sejtünkben megtalálható molekuláris használati utasítás. DNS-ünk egyes szakaszai a gének, amelyek a fehérjék – a test építőkövei – felépítésének utasításai, míg más szakaszai az úgynevezett enhancerek, amelyek szabályozzák, hogy mely gének mikor és melyik szövetben kapcsoljanak be vagy ki. A tudósok most először találták meg, hogy a testmozgás átprogramozza a DNS-ünk azon régióinak enhancereit, amelyekről ismert, hogy összefüggésbe hozhatóak a betegségek kialakulásának kockázatával.

„Eredményeink mechanizmusát adják a testmozgás ismert jótékony hatásainak. Azáltal, hogy minden egyes enhancer-t egy génhez kapcsolunk, további közvetlen célpontok listáját adjuk meg, amelyek közvetíthetik ezt a hatást” – mondta Romain Barrès professzor, a Novo Nordisk Alapítvány Alapanyagcsere-kutatási Központjának munkatársa, a Molecular Metabolism című folyóiratban megjelent kutatás vezető szerzője.

A testmozgás javítja a szervek egészségét, beleértve az agyat is

A tudóscsoport feltételezte, hogy az állóképességi edzés átalakítja a génerősítők aktivitását a vázizomzatban. Egészséges fiatal férfiakat toboroztak, és hathetes állóképességi edzésprogramnak vetették alá őket. A tudósok biopsziát vettek a combizomzatukból az edzésintervenció előtt és után, és megvizsgálták, hogy az edzés után történtek-e változások a DNS-ük epigenetikai szignatúrájában.

A tudósok felfedezték, hogy az állóképességi edzésprogram elvégzése után a fiatal férfiak vázizomzatában számos enhancer szerkezete megváltozott. Az enhancerek genetikai adatbázisokkal való összekapcsolásával felfedezték, hogy a szabályozott enhancerek közül számosat már azonosítottak az egyének közötti genetikai variáció forró pontjaiként – olyan forró pontok, amelyeket emberi betegségekkel hoztak összefüggésbe.

A tudósok feltételezik, hogy a testmozgás izomtól távoli szervekre, például az agyra gyakorolt jótékony hatásait nagyrészt az izomtényezők kiválasztásának szabályozása közvetítheti. Különösen azt találták, hogy a testmozgás átformálja a vázizomzatban a kognitív képességekkel összefüggő fokozó aktivitást, ami megnyitja a lehetőséget az edzés által kiváltott, az agyat célzó, szekrécióban lévő izomfaktort célzó, edzés által kiváltott faktorok azonosítására.

„Adataink bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy funkcionális kapcsolat van az enhancerek epigenetikus átkapcsolása között, hogy szabályozzák aktivitásukat a testmozgást követő edzés után, valamint a betegségek kockázatának modulálása között az emberekben” – mondja Kristine Williams adjunktus, a tanulmány vezető szerzője.

Forrás: ScienceDaily