Hogyan fejleszti a pozitív gondolkodás a képességeidet, erősíti az egészségedet és javítja a munkádat?

A pozitív gondolkodás a felszínen hasznosnak hangzik. (A legtöbben szívesebben lennénk pozitívak, mint negatívak.) De a „pozitív gondolkodás” is egy olyan kifejezés, amelyet könnyű elvetni. A való világban ritkán van akkora súlya, mint az olyan szavaknak, mint a „munkamorál” vagy a „kitartás”.

A pozitív gondolkodás sokkal többet jelent annál, minthogy boldogok legyünk vagy derűs hozzáállást tanúsítsunk. A pozitív gondolatok valóban értéket teremthetnek az életedben, és segíthetnek olyan készségek kialakításában, amelyek sokkal tovább tartanak, mint egy mosoly.

Mit tesznek a negatív gondolatok az agyaddal

Játsszunk egy kicsit.

Tegyük fel, hogy sétálsz az erdőben, és hirtelen egy farkas lép előtted az ösvényre. Amikor ez történik, az agyad negatív érzelmet – jelen esetben félelmet – regisztrál.

A kutatók már régóta tudják, hogy a negatív érzelmek egy bizonyos cselekvésre programozzák az agyadat. Amikor például a farkas keresztezi az utadat, te futni kezdesz. A világ többi része nem számít. Teljesen a farkasra, az általa keltett félelemre és arra koncentrálsz, hogyan tudsz elmenekülni előle.

Más szóval, a negatív érzelmek beszűkítik az elmédet, és a gondolataidat összpontosítják. Ugyanebben a pillanatban megvan a lehetőséged arra, hogy felmássz egy fára, felkapj egy levelet, vagy megragadj egy botot – de az agyad figyelmen kívül hagyja mindezeket a lehetőségeket, mert lényegtelennek tűnnek, amikor egy farkas áll előtted.

Ez hasznos ösztön, ha az életed és testi épséged próbálod menteni, de modern társadalmunkban nem kell attól tartanunk, hogy a vadonban farkasba botlunk. A probléma az, hogy az agyad még mindig arra van programozva, hogy a negatív érzelmekre ugyanúgy reagáljon – a külvilág kizárásával és a körülötted lévő lehetőségek korlátozásával.

Például, ha valakivel veszekedsz, a düh és az érzelmek annyira felemésztenek, hogy semmi másra nem tudsz gondolni. Vagy amikor stresszelsz mindazok miatt, amiket ma el kell végezned, nehéznek találhatod, hogy ténylegesen elkezdj bármit is, mert megbénít, hogy milyen hosszú lett a teendőid listája. Vagy, ha rosszul érzed magad amiatt, hogy nem sportolsz vagy nem étkezel egészségesen, csak arra tudsz gondolni, hogy milyen kevés akaraterőd van, milyen lusta vagy és hogy nincs semmi motivációd.

Az agyad minden esetben elzárkózik a külvilágtól, és a félelem, a düh és a stressz negatív érzelmeire koncentrál – ahogyan a farkas esetében is tette. A negatív érzelmek megakadályozzák, hogy az agyad meglássa a körülötted lévő más lehetőségeket és választást. Ez a túlélési ösztönöd.

Most hasonlítsuk össze ezt azzal, amit a pozitív érzelmek tesznek az agyaddal.

A pozitív érzelmek agyra gyakorolt hatására egy kísérletet hoznék fel példaként.

A kísérlet során 5 csoportra osztották a kísérlet alanyait, és minden csoportnak különböző filmrészleteket mutattak.

Az első két csoportnak olyan klipeket mutattak, amelyek pozitív érzelmeket keltettek, örömöt valamint elégedettséget.

A 3. csoport volt a kontrollcsoport. Ők olyan semleges képeket láttak, amelyek nem váltottak ki jelentős érzelmeket.

Az utolsó két csoportnak negatív érzelmeket kiváltó klipeket mutattak, ezek a félelem és düh voltak.

Ezután minden résztvevőt arra kértek, hogy képzelje magát egy olyan helyzetbe, ahol hasonló érzések merülnének fel, és írja le, mit tenne. Minden résztvevőnek egy papírlapot adtak, amelyen 20 üres sor szerepelt, amelyek a következő mondattal kezdődtek: „Szeretnék…”.

Azok a résztvevők írták le a legkevesebb választ, akik a félelem és a düh képeit látták. Eközben azok a résztvevők, akik az öröm és az elégedettség képeit látták, a semleges csoporttal összehasonlítva is lényegesen több olyan cselekvést írtak le, amit megtennének.

Más szóval, amikor olyan pozitív érzelmeket élsz át, mint az öröm, az elégedettség és a szeretet, több lehetőséget látsz az életedben. Ezek az eredmények az elsők között bizonyították, hogy a pozitív érzelmek több lehetőségre nyitják meg az elmédet.

Hogyan fejleszti a pozitív gondolkodás a készségeidet?

Nézzünk egy valós példát.

Egy gyermek, aki kint szaladgál, ágakon hintázik és játszik a barátaival, fejleszti a mozgás képességét (fizikai készségek), a másokkal való játék és a csapatban való kommunikáció képességét (szociális készségek), valamint a körülötte lévő világ felfedezésének és vizsgálatának képességét (kreatív készségek). Ily módon a játék és az öröm pozitív érzelmei arra késztetik a gyermeket, hogy a mindennapi életben hasznos és értékes készségeket építsen ki.

Ezek a készségek sokkal tovább tartanak, mint az őket elindító érzelmek. Évekkel később a mozgás alapjaiból akár egy egyetemi sportolói ösztöndíj is kialakulhat, vagy a kommunikációs készségek egy üzleti menedzseri állásajánlatban bontakozhatnak ki. A boldogság, amely az új készségek felfedezését és kialakítását elősegítette, már régen véget ért, de maguk a készségek tovább élnek.

A pozitív érzelmek kiszélesítik a lehetőségek érzékelését és megnyitják az elmédet, ami viszont lehetővé teszi, hogy új készségeket alakíts ki, amelyek az életed más területein is értéket képviselhetnek.

Amint azt korábban már kifejtettem, a negatív érzelmek ennek az ellenkezőjét teszik. Hogy miért? Mert a jövőbeli felhasználásra szánt készségek kiépítése irreleváns, ha közvetlen fenyegetés vagy veszély áll fenn (mint a farkas az ösvényen).

Mindezek felvetik a legfontosabb kérdést: ha a pozitív gondolkodás annyira hasznos az értékes készségek fejlesztéséhez és az élet nagy egészének megbecsüléséhez, hogyan lehet valójában rávenni magunkat arra, hogy pozitívak legyünk? Erre a következő írásomban esik majd szó.

Szücs Péter – Személyi edző

SPEEDFIT – Fitnesz Mindenkinek!