„Nincs kifogás”: A fitnesz legmegtévesztőbb mondata.

Nem meglepő, hogy a fitneszipar sok kezdővel elhitette, hogy csak egyféleképpen lehet gondolkodni a célok, a növekedés és a fitneszorientált életmódra való törekvés megközelítésében. Lehet hibáztatni az internetet, vagy egy bizonyos „kultúra”-szerű közösséget, amely elmerült egy egyedülálló edzésmódszerben. Az interneten található „motiváló” fitneszfotók, amelyeket az edzőtermek falára vagy a hálószobák ajtajára ragasztanak, bizonyos embereket motiválhatnak, míg másokat csendben elriasztanak attól, hogy megkedveljék az edzés egészét.

Mivel az év még csak most kezdődött, valószínűleg a szokásosnál is több embernek jutott eszébe, hogy komolyabban vegye a fitneszt. A rossz szóvivők tanácsainak követése rövid életet eredményezhet a fitnesz világában, vagy legalábbis nagyon torz képet arról, hogy miről is kellene szólnia az egésznek.

A „nincs kifogás” nem motiváció

Rengeteg szupererős 5 gyermekes anyuka, izmos paralimpikon, vagy agyi bénulással küzdő erőemelő keringhet az internet oldalain, hogy valaki megértse a lényeget: lehet komolyan venni az edzést.   Ami lehetetlen, az az, hogy tudjuk, mi történik ezekkel az emberekkel a színfalak mögött.  Ahogyan egy termék tévéreklámja is olyan hatásosan teszi ezt, a média és az internet sok ilyen darabja el tudja adni nekünk azt az elképzelést, hogy ha olyanok leszünk, mint egyik, másik sportoló, akkor sokkal boldogabbak leszünk, sokkal jobb lesz az életünk, és minden tökéletes lesz.  És ez csak félig igaz.

Persze, ha olyan életmódot veszünk fel, amely az egészséget és a fittséget közelebb helyezi az életünkben, az pozitív változásokat eredményez. Amit azonban nem látunk a populáris kultúrában vagy az interneten található számos példában, azok a megszakadt kapcsolatok, megszűnt társadalmi életek, az étkezéssel folytatott pszichológiai csatározások vagy egyenesen klinikai megszállottságok, amelyek a dolgok túlzásba viteléből – és esetleg irreális példákból kiindulva – kialakulhatnak.

Ennek a kultúrának az a lényege, hogy mindenki találhat időt arra, hogy edzeni tudjon, és jobban odafigyeljen arra, hogy mit eszik. Sajnos egy ilyen egyszerű értelmezés sok tartalomfogyasztó számára felfoghatatlan.

Megszoksz, vagy megszöksz?

A fittséget prioritásként kezelő életmód elfogadása több dolgot is jelent:

Először is, nem lesz könnyű. Valószínűleg eleinte nehéz lesz az alkalmazkodás, mint minden szokáson alapuló életmódváltás. Lesznek olyan időszakok, amikor kényszerítened kell magad, hogy elmenj az edzőterembe, hogy fenntartsd az általános következetességet, vagy ellen kell állnod néhány sóvárgásnak az egészség megőrzésének nagyobb érdekében. Ez nem megszállottság. Ez az elkötelezettség.

A kezdeti időszak nyomása egy kicsit nagyobb intenzitást igényelhet a célok elérése érdekében – legalábbis az elején. Különbség van aközött, hogy valaki nincs formában, és aközött, hogy valaki egészsége már veszélyeztetett. Senki sem akar a B kategóriába tartozni, és senkinek sem szabad arra törekednie, hogy sokáig ebben a kategóriában maradjon.

Ez azt is jelenti, hogy a hosszú távú játszmára kell összpontosítani.  Mindent, amit teszünk, a hosszú távú célokat szem előtt tartva kell megközelíteni. Még ha ez egy olyan fázis is, amikor minden egyes nap keményebben edzünk, miközben „tisztán” étkezünk, akkor is lehet egy pont, amikor az élet szembejön. Az agyad egy részének tudatában kell lennie annak a ténynek, hogy valahol, valami felbukkan, ami megzavarja ezt a következetességet és intenzitást.  És tudnod kell, hogy mi a terved, ha ez megtörténik. Hat hónapnyi heti 6 napos edzés és saját főzésű étkezés könnyen találkozhat a következő 4 hónapnyi heti 3 edzésnappal és rengeteg útközben vásárolt étellel.

Ez nem kifogás. Ilyen az élet.

Minden nap a lehető legkeményebben edzeni, fájdalom vagy sérülés ellenére? Ez egyszerűen hülyeség.

Ha tényleg a következetesség mintaképe akarsz lenni, íme egy koncepció: Nem kell mindent vagy semmit. Ha az a személy akarsz lenni, aki heti 7 napot edz, akkor tedd meg. De az edzések közül 3 legyen a tipikus teljes hosszúságú, 2 legyen félórás, az utolsó 2 pedig csak 15 perces.  Ha nem így teszel, garantálom, hogy ki fogsz égni fizikailag vagy mentálisan.

A legtöbb ember, akinek az edzéséhez vagy a táplálkozásához pszichológiai problémák kapcsolódnak, nem fogja elismerni, hogy probléma van – És ez a fitneszspektrum mindkét végén lévő emberre igaz. Sajnos az influencer- központú média is manapság rossz oldalról közelít a fitnesz promotálását illetően.

Az egyensúlyról van szó, nem a kifogásokról.

Egy 20 perces edzés is lehet edzés.

Egész évben szálkásan és izmosan járkálni nem reális. Ennek elérése olyan életet jelent, ami nem segíti elő ezt az egyensúlyt… és amihez általában egy „gyógyszertár” igénybevétele is társul.

Jó dolog keményen edzeni és hajtani magad. És néha az is jó, ha nem. Tudnod kell, hogy mikor melyiket kell tenned. Minél hosszabb ideig edzel tudatosan, annál könnyebb lesz.