A nullkalóriás mítosz

A táplálkozási trendek, hasonlóan a divathoz, meglehetősen ciklikusak. A tudomány és a technika fejlődése azt jelenti, hogy az egykor bevett gyakorlatok legtöbbször démonizálva vannak, egyszerűen elavultnak vannak kikiáltva. A ketogén étrend erre nagyon jó példa. Nyugaton évek óta a zsírokat táplálkozási szempontból elkerülendő elemnek tekintik. Ezután a vita a „jó zsírok” és a „rossz zsírok” felé terelődött. Most a keto a táplálkozási világ egyik legnagyobb trendjévé vált: sok zsír és kevés szénhidrát fogyasztása annak érdekében, hogy a szervezetet ketózisba kényszerítsük (egy olyan állapot, amikor a test a glükózt zsírból, mint energiaforrásból előállított ketontestekkel helyettesíti.)

A cukor a modern táplálkozás másik forró talaja. Először is az a konszenzus alakult ki, hogy a cukor rossz, és a cukor elkerülésének egyszerű módja a cukros italok cseréje nullkalóriás alternatívákra, amelyek mesterséges édesítőszereket használnak. Aztán annak hisztériája terjedt el, hogy a mesterséges édesítőszerek rákot vagy cukorbetegséget okoznak, visszalendítette az embereket a cukor felé. Míg néhány „új” mesterséges édesítőszer, mint például a stevia kevesebb megbélyegzést kapott, mint „öregebb” társaik, mint az aszpartám vagy a nátrium-szacharin, az emberek továbbra is óvakodnak a mesterséges édesítőszerektől. Az a feltételezés, hogy a zero- kalóriás üdítők ” rosszak „, a táplálkozási ágazat azon veleszületett hiányosságából fakad, hogy figyelmen kívül hagyja a tudományt és ehelyett áltudományos pandémiumokat terjeszt.

Az a feltételezés, hogy az aszpartám rákot és más betegségeket okoz, azonnal kizárható , mivel nincsenek erre vonatkozóan bizonyító erejű adatok. Egyetlen egy, patkányokon végzett vizsgálat fedezte fel a vérrák lehetséges kapcsolatát, de a kapcsolat nem kiváltó ok és a patkányok nem emberek. Azóta bebizonyosodott, hogy az aszpartámnak nincs rákkeltő hatása patkányokra és emberekre nézve sem. Az az állítás, miszerint az édesítőszerek oly módon stimulálják az agyunkat, mintha cukrot fogyasztottunk volna, válaszként megnövekedett inzulinreakciót eredményezve, TÉVEDÉS.

Mivel a diétás italokban nincs kalória vagy cukor – így nem lehetséges az inzulinválasz. A drámai állítást, miszerint a diétás italok rombolják a bélflórát és betegségeket okoznak, szintén megcáfolható , mivel tápanyagok szinte egyáltalán nem szívódnak fel. Vizsgálatok során csak extrém fogyasztás (kb. napi 20 doboz zero-cola) bizonyult a bél mikrobiomjára negatív hatással.

Az alacsony vagy nulla kalóriatartalmú üdítőitalok nagy üzletág. A The Coca-Cola Company (a világ harmadik legnagyobb italgyártója a PepsiCo és a Nestlé mögött) által 2019-ben világszerte értékesített összes termék 29% -a alacsony vagy nulla kalóriatartalmú volt – ami csaknem 14% -os növekedés 2016 óta.

A legtöbb ember mégis habozik amikor a cukor és alternatívái között kell választania. A leggyakoribb ok az íz: lehet, hogy nulla kalóriát tartalmaz, de az aszpartám íze nem éppen ugyanaz, mint a cukros italoké. De a gyártók folyamatosan törekednek ennek orvoslására. A másik nagy kritika a nulla kalóriát illetően az, hogy hamis biztonságérzetbe keverik az embereket, így valójában nem meglepő, hogy a nullkalóriás piacot megoszló véleménnyel kezelik.

Összegzésként tehát ne riadjunk vissza azon ételektől, melyek címkéjén a  kalóriamentes jelző szerepel, mert ezek mindegyikét tudományos háttér igazolja. A diétás üdítők természetesen nem helyettesítik az egészséges étrendet és a testmozgást és mint bármi másnál, a mértékletesség itt is kulcsfontosságú.

Speedfit Team