Nem fogsz tovább élni csak diétával vagy testmozgással, állítja egy új tanulmány

Egy terjedelmes új kutatás kimutatta, hogy az egészséges táplálkozás és a rendszeres edzés önmagában nem akadályozza meg a későbbi egészségügyi problémákat. Ezeket együtt kell végezni.

Az egészséges táplálkozás vagy a testmozgás önmagában nem elég a krónikus betegségek megelőzéséhez, derül ki egy új kutatásból. A közhiedelemmel ellentétben a rossz táplálkozás okozta problémákat nem lehet megúszni – és az egészséges táplálkozás önmagában nem védi ki a betegségeket.

A legtöbb ember tudja, hogy a testmozgás és a helyes táplálkozás az általános egészség kritikus összetevői. A British Journal of Sports Medicine című szakfolyóiratban a héten megjelent átfogó tanulmány azonban azt sugallja, hogy az edzőterembe járás nem ellensúlyozza a zsíros ételek fogyasztásának következményeit, és a kelkáposztafogyasztás sem képes ellensúlyozni a mozgásszegény szokásokat.

„A szenzációhajhász szalagcímek és az edzésprogramok félrevezető reklámozása, hogy a fogyasztókat az „edzés mellett azt esznek, amit akarnak” gondolatával csábítsák, táplálták a mítosz terjesztését arról, hogy „a testmozgás felülmúlja a rossz étrendet” – írták a tanulmány szerzői.

Korábbi állatkísérletek, valamint néhány emberi vizsgálat is alátámasztotta ezt, azt sugallva, hogy – legalábbis rövid távon – a megerőltető testmozgás ellensúlyozni tudja a túlevés hatásait.

Egy nemzetközi kutatócsoport tehát közel 350 000 résztvevő adatait vizsgálta meg, amelyeket az Egyesült Királyság Biobankjából, egy hatalmas orvosi adatbázisból gyűjtöttek össze, amely az emberek egészségügyi adatait tartalmazza Nagy-Britannia-szerte, és egy évtizeden keresztül követték nyomon. A vizsgálat résztvevői, akiknek átlagéletkora 57 év volt, a vizsgálat kezdetén egészségesek voltak, vagyis nem diagnosztizáltak náluk olyan betegségeket, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a rák vagy a krónikus fájdalom.

Az önbevallásos kérdőívek elemzésével a szakértők minőség szerint bontották le az emberek étrendjét. A jó minőségű étrendben például legalább napi 4,5 csésze gyümölcs és zöldség, heti két vagy több adag hal, heti kevesebb mint két adag feldolgozott hús, és heti legfeljebb öt adag vörös hús szerepelt. A tanulmány nem mérte az olyan diszkrecionális élelmiszereket, mint az üdítőitalok vagy desszertek, mondta Melody Ding, a tanulmány vezető szerzője, a Sydney-i Egyetem docense.

A kutatók az aktivitási szintet egy másik kérdőív válaszai alapján is mérték, amely a résztvevők által gyaloglással és mérsékelt fizikai aktivitással – például könnyű teher cipelésével vagy egyenletes tempójú kerékpározással – töltött összes percet, valamint az erőteljes, egyszerre több mint 10 percig tartó fizikai aktivitást kérdezte. A szerzők azt írták, hogy ez volt az első olyan tanulmány, amely az általános halálozás és a konkrét halálos betegségek, például a rák mellett az étrendet és a testmozgást is vizsgálta.

Nem meglepő módon a magasabb szintű fizikai aktivitással és jobb minőségű étrenddel rendelkezőknél volt a legalacsonyabb a halálozási kockázat. A fizikai aktivitás általános szintje alacsonyabb halálozási kockázattal járt együtt, de azoknál, akik rendszeresen végeztek erőteljes testmozgást – olyat, amitől megizzad az ember -, különösen alacsonyabb volt a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás kockázata. És már heti 10-75 perc is különbséget jelentett.

Dr. Ding szerint az étrendtől függetlenül „a fizikai aktivitás fontos. És bármilyen fizikai aktivitással is járunk, az étrend is fontos”.

„Bármilyen mennyiségű testmozgás védelmet nyújt” – mondta Salvador Portugal, a sportegészségügy szakértője és a NYU Langone Health Rehabilitációs Orvostudományi Tanszékének adjunktusa, aki nem vett részt a tanulmányban. De nem lehet kizárólag az edzésre hagyatkozni az egészség megőrzésében, tette hozzá.

Ezek az eredmények aláhúzzák azt, amit sok orvos a gyakorlatban látott, mondta Dr. Tamanna Singh, a Cleveland Clinic Sportkardiológiai Központjának társigazgatója, aki nem vett részt a tanulmányban. Elmondta például, hogy a szív egészségének számos összetevője van, és „egy dolog optimalizálása nem feltétlenül javítja a szív- és érrendszeri kockázatot”.

Mint mondta, lát olyan betegeket, akik amatőr vagy profi sportolóknak minősítik magukat, és megdöbbennek, amikor szív- és érrendszeri eseményeket szenvednek el, anélkül, hogy figyelembe vennék az étrendjüket. „Gyakran eljönnek hozzám egy esemény után, és azt mondják: „Annyit edzek. Miért volt szívrohamom?”

A másik oldalról nézve, még a vizsgálatban részt vevő legtáplálóbb étrenddel rendelkezőknél is lényegesen rosszabb volt a kimenetel valamilyen rendszeres fitneszprogram nélkül.

Ez nem jelenti azt, hogy az emberek nem kényeztethetik magukat edzés után, mondta Dr. Singh. (Ő maga maratoni futó, és alig várja, hogy nachót kapjon egy hosszú futás után). „Ha az ember nagyrészt szándékosan odafigyel arra, hogy mit tesz a testébe, és szándékosan mozgatja a testét, akkor már eleget tesz”.

Dr. Ding szerint a tanulmány rávilágít annak fontosságára, hogy az étkezést és a testmozgást a holisztikus egészség összetevőinek tekintsük, ahelyett, hogy azt számolgatnánk, hány kilométerrel lehet „kioltani” egy sütit.

„Nem csak a kalóriaégetésről van szó” – mondta. „Meg kell változtatnunk ezt a gondolkodásmódot.”

Forrás: New York Times