Kanczler Ádám vendégriportja csapatával

A csapat két hölgy tagjával kezdem, akik gyönyörűen teljesítettek:

Anett, Kata, mennyire volt kimerítő a verseny? Hogy érzitek, jól sikerült a felkészülés?

Anett: A verseny napján a csapat hangulata, energiája illetve az izgalmas feladatok elfeledtették velem a fáradtságot, de így egy nappal később érzem, hogy volt mit kipihenni. Emellett úgy gondolom, hogy a rendszeres edzéseknek, változatos gyakorlatoknak köszönhetően sikeresnek mondható a felkészülésünk, az akadályokra kihívásként tudtunk tekinteni.

Kata: Köszi az elismerő szavakat, a felkészítésnek hála, teljesíthető volt a hajsza, de könnyed gyakorlatnak semmiképpen nem nevezném! A pálya utolsó szakaszához a csapat húzóereje is kellett, hogy őszinte mosollyal tudjak a célba befutni, de szerencsére, korábban is számíthattam a többiek biztatására. A versenyre való felkészülést mindenképp nélkülözhetetlennek és sikeresnek érzem.

A két őserőhöz szól a következő kérdés: Zoli és Boti, hiába volt életetek első akadályfutó versenye, úgy tűnt, hogy meg sem kottyant nektek ez a táv. Hogy éreztétek magatokat a verseny során? Vannak-e további tervek a jövőre nézve?

Zoli: A közös és alapos felkészülésnek köszönhetően nagyon jól éreztem magam a verseny alatt. Az akadályok leküzdésében sokat segített az általad tartott köredzések sokszínűsége és intenzitása. Ezeknek köszönhetően így közel 40 évesen sikerült egy büntetővel végigcsinálni. (A csúzlizást kell még gyakorolnunk.) :)

Ennek örömére a szeptemberi Nemzeti hajszán újra rajthoz állok.

Boti: Nagyszerűen! A kiváló felkészülésnek köszönhetően az állóképességemmel nem volt probléma. Még a korábbi vállsérülést sem vettem észre. Továbbá minden egyes csapattársam hozzátett annyi pluszt a verseny során, hogy biztos voltam benne, hogy egyszerre érkezünk be a célba.

A terveket illetően, szeretnék az ősz folyamán a következő versenyre benevezni, akár egyénileg, akár a mostani csapattársakkal együtt. Addig is kitartóan készülök!

Utolsó kérdéseimet tapasztalt versenyzőimnek teszem fel. Gerivel már végigcsináltuk a Nemzeti Hajszát, míg Henriknek Spartan Race-es futam is van már a lábában.

Geri, mit gondolsz arról, hogy már a 2. Hajsza érem lóg a nyakadban? Hogy érzed, miben volt csapatunk ereje?

Geri: Pont egy évvel ezelőtt, a IV. Pannonhajszát feladtam 1/3-ad távnál, és azután kezdtem el mozogni. Visszajöttem legyőzni a hajszát, és sikerült már 2x is. Nagyon jó érzés. A Csapatunk ereje szerintem a jókedvben és az összetartásban volt.

Henrik, a kemény edzések után az nem volt kérdés, hogy teljesíted a távot. Elégedett vagy az eredménnyel? Hogy érezted magad a csapatban?

Henrik: Nagyon jól éreztem magam, mert nagyon jó volt a csapat. Az látszik, hogy több futás kell, futni nem szeretek, de ezen alkalmakra való felkészülés megadja a motivációt, illetve a Hiit & Hurrikán edzések nagyon jó felkészítést adnak állóképességre . 1-2 akadály kifogott rajtam, amit szerettem volna megugrani, ami tulajdonképpen így is jó, mert legalább van min dolgozni jövő héttől kezdve és a következő akadályfutó versenyre is meglesz az izgalom. Köszönöm az edzéseket, a közös munkát.

Csapatommal már a következő cél is kitűzve, szeptemberben újabb verseny következik. Aki érez motivációt magában, vagy csak mozogna egy jót, csatlakozzon edzéseinkhez bátran.

Kanczler Ádám

SPEEDFIT